Kérdése van? Hívjon minket! +36706001905

A mindenség szeme

Az új valóságparadigma megjelenése

2016.07.25 18:18

Az emberiség tudatfejlődésének velejárójaként jelentős változások mennek végbe jellemző beállítottságában és társadalmi formáiban. Fokozatosan elveszíti vonzerejét minden, ami negatív, kevésbé lesz elfogadható, és már nem olyan meggyőző. Egyre kevesebb híve marad a gyűlöletnek, a bosszúállásnak, a büszkeségnek és a képmutatásnak. Ekkor már látják, hogy a megtorlás igen kellemetlen következményekkel jár; egyre nehezebb ésszerű indokokkal megmagyarázni az egyenlőtlenséget és az igazságtalanságot. Többé nem ízléses és nem hatásos elővenni a régi, negatív isteneket, és az ilyen szélsőségek elveszítik elfogadható igazolásukat.

A bűnt felelősségtudat, a bosszúálló moralizáló elveket az etika váltja fel, az ítélkezés helyett pedig a megértés kerül előtérbe. Az olyan kifejezések, mint a „jó” és a „rossz”, viszonylagossá válnak, a mindent magába foglaló szövedéket, azaz a kontextust pedig egyre inkább támogató tényezőként határozzák meg és veszik figyelembe. A hisztérikus érzelmi kitöréseket a társadalmi józanság váltja fel, és a tömegek már kevésbé fogékonyak a gyűlöletkeltésre.

Bár a nyugati világ nagy részére napjainkban ilyen tudatfejlődés a jellemző, bolygónk több területén, ahol a régi istenek uralkodnak, még elutasítják ezt. Ezeken a helyeken a vallásháborúk és az ezeket támogató politikusok továbbra is eltorzítják a spirituális igazságot, és az emberek tűzbe vetésére, és hadba vonulásra buzdítanak.

Az a legérdekesebb, hogy az e kultúrákat homályba borító tudatlanság fátylát a politikai határokkal mit sem törődő elektronikus hírközlés hasítja fel. Ki hitte volna, hogy a gonosz a tranzisztoros áramkörnek köszönhetően veszíti el hatalmát?

Az igazság és a szabadság üzenete ma már szinte korlátozás nélkül bárkihez eljuthat. A zsarnokságot elmossa az internet térnyerése. Manapság az információ a legfigyelemreméltóbb találmány, amióta csak Gutenberg feltalálta a nyomtatást.

A szabad kommunikáció végre az emberiség egészét összeforrasztja és egyesíti a közelgő szabadságban és testvériségben. A különböző nyelvek, amelyek szembenálló felekre osztották az emberiséget, most egy közös nyelvben egyesülnek, amelyet még a gyerekek is könnyűszerrel megértenek.

A valóság új paradigmájának megjelenését jelzi a volt Szovjetunióban és Kelet-Európában a parancsuralmi, istentagadó kommunizmus gyakorlatilag önmagától bekövetkező bukása is. A szabad kommunikáció és a gazdasági szükségszerűség biztosíték rá, hogy ez a világ többi részén is bekövetkezik. A Szovjetunióban egyetlen lövés nélkül bukott el a kommunizmus. Nem a „gonosz elleni háború” volt az, ami legyőzte, hanem ellentétének a megjelenése. A fejlődés nem a negatív leigázásával megy végbe, hanem azáltal, hogy a pozitívat választjuk, és kitartunk mellette. Ezt bizonyítja Észak- és Dél-Korea békés közeledése is.

Mivel az élet egésze és belső folyamatai nem lineárisak, minden ezzel kapcsolatos ismeret és valóság messze meghaladja azt a paradigmát, amely a hagyományos tudomány nézete szerint lehetséges. Mindez alapjaiban változott meg a „káoszelmélet” vagy a „nem lineáris dinamika” kialakulásával, ami utat nyitott az élet teljességének kutatása előtt. A mérhető tudatskála olyan tisztánlátást tesz lehetővé, amely módot nyújt spiritualitás és tudomány kölcsönös megértésére.

A tudomány úgy ítélte, hogy ha valami nem meghatározható és mérhető, akkor csupán a képzelet szüleménye („csak az valóságos, ami mérhető”). Ilyenformán érvénytelennek nyilvánította a szeretet, az együttérzés, a szépség, a megbocsátás, az ihletettség, a hit, a bajtársiasság, a hűség, a hála, a remény és a boldogság emberi értékeinek mindennemű komoly kutatását vagy vizsgálatát - más szóval mindent, ami az emberi létezés és indítékok tulajdonképpeni lényegét és valóságát képezi.

A tudomány az alig észlelhető és a megfoghatatlan jelentőségét sem képes megérteni. Mindezek ellenére még mindig ez a legjobb eszköz, amely a fizikai világ felmérésére és befolyásolására az ember rendelkezésére áll. Korlátai nem fogyatékosságáról árulkodnak, csupán kijelölik alkalmazhatósága tartományát. Korlátaink ismerete pedig valójában erősség, és nem gyengeség.