Gyermeknevelés

Kérdező: Mikor leszünk tudatában először az egónak, és mikor kezdi az én irányítani az életünket?

Pápádzsi: Ez remek kérdés, amelyet senki sem tesz fel: „Mikor keletkezik az ego?” Hogyan és mikor születik meg az ego? Kiváló kérdés.

Úgy vélem, a szülőkkel kezdődik. Ők vezetik be a kapcsolatokat, és onnantól fogva az ego kezd elkülönülni, majd a gyermek a testvérekhez és rokonokhoz kezd tartozni! Ezután a pap megkeresztel, és megmondja, hogy keresztény, buddhista vagy muszlim vagy. Később az ego elkezdi azt gondolni, hogy különb másoknál, hiszen a pap azt mondta, hogy a többiek pokolra kerülnek, ő viszont a mennyországba. Létezik tehát a vallásos ego, éppen úgy, ahogy van hazafias ego, amely azt gondolja, hogy a hazája valamilyen oknál fogva felsőbbrendű. Ilyenek például az amerikaiak, akik mindenkinél felsőbbrendűnek tartják magukat, ami pénz és jóllét tekintetében helytálló is. Mindez csak támogatja az egót, miként az is, hogy az egész világ Amerikába megy ennivalóért és oktatásért. Nagyon nehezen ledönthető akadály az egónak az a rögeszméje, hogy „német vagyok”, „amerikai vagyok” vagy „indiai vagyok”. Ha mégis sikerül, olyan ember leszel, aki a közös Földhöz tartozik.

A Nap ugyanaz Ázsiában, Afrikában vagy Albertában. Ugyanaz a Nap, és ugyanaz az anyaföld, ugyanaz az ég, és ugyanaz a szellő, de mi nem fogadjuk el ezt, pedig mindannyiunk számára közös. Ha kapcsolatunk a bölcsességen alapszik, akkor tudjuk, hogy mindannyian egy Földhöz, egy világhoz, egy univerzumhoz tartozunk. Ekkor képes vagy megérteni a környezet egységét, és a belső békében fogsz időzni. Hogyan ülhetnél békében, ha attól rettegsz, hogy a szomszédod rád támad? Amikor ez a félelem megjelenik, nem tudsz nyugodtan ülni, nem vagy képes meditálni, nem lehet részed szatszangban. Tehát ki kell zárnod az egót, mielőtt békességben lehetnél. Ne legyen benned félelem!

Kérdező: A lányom éppen most lép a szörnyű kétéves korba. Ez az a pont, amikor az emberben kialakul az ego, és kilép a tudatosság természetes állapotából?

Pápádzsi:Úgy gondolom, a tudatosság természetes állapota nem zárja ki a gyermekeidet, a rokonaidat és senki egyebet. Inkább mindent magában foglal. Mindent magában foglal, és neked nem kell elválasztanod magad senkitől, hogy te magad a tudatosság légy. Minden az Önvalóban van, és te mégis haladhatsz felé.

UGRÁS A KÖNYVHÖZ

Néhányan nem értik ezt, és úgy gondolják, hogy nem szabadna szeretniük a gyermekeiket és a rokonaikat. Elszöknek hát egy barlangba, hogy egyedül legyenek, de még sincsenek egyedül soha. Én tehát nem tanácsolom azt, hogy visszautasíts mindent. Ahhoz, hogy felismerd az Önvalódat, nincs szükség ilyen lépésre.

K: Időnként erőszakosan követel dolgokat, például játékokat és jégkrémet.

Pápádzsi: Ha az egy gyermek, csókold meg! Ha ételre van szüksége, adj enni neki! Így kell bölcsen élni.

Tehát azonosítod magad ezzel az „időnkénttel”. Miért nem az idővel azonosítod az időt? A saját idődnek gondolod, ennélfogva ebben az időben meg kell tenned bizonyos dolgokat. Nem értetted még meg, hogyan kell tágabb nézőpontból tekinteni a dolgokra. Ha bármi jön, hagyd, hogy általad menjen végbe! Akkor nem lesz gondod az „időnkénttel”. Bármi jön, csak reagálj rá természetesen! Ha az egy gyermek, csókold meg! Ha ételre van szüksége, adj enni neki! Így kell bölcsen élni.

Attól félsz, hogy a lányod el fogja hagyni a tudatosság természetes állapotát. Az igazság nem hagy el. Maradhatsz. Az igazságból jöttünk, az igazságba térünk vissza, és abban is élünk. Ha megérted ezt, senkit sem fogsz gyűlölni. Éppen ellenkezőleg, mindenkit szeretni fogsz.

K: Hogyan mutathatom neki az utat? Segítenél nekem, hogy segíthessek neki?

Pápádzsi:Tökéletesen hinned kell magadban, abban, hogy ott maradhatsz, ahol vagy, és hogy minden cselekedet Azáltal történik meg, ami belül található. Örülök annak, hogy gondját viseled a gyermekednek, és felteszed a kérdéseidet. Rengetegen magukban tartják a kétségeiket, és ki sem nyitják a szájukat. A legtöbb anya nem beszél ezekről a dolgokról, amelyekről te. Szerencsés anya vagy, hiszen szatszangra eljönni igazi szerencse!

Maradj itt egy darabig, és megtudod, hogyan neveld fel a gyermekedet, hogyan neveld fel saját magadat, és mindezeken túl hogyan nevelj fel valami mást, amit nem ismersz. Nem a gyermeked vagy a tested az, hanem valami más. Lassanként megtudod majd, mi ez a „valami más”, amit sohasem ismertél, és amiről sohasem hallottál.