Ha Buddhával találkozol az úton, öld meg! - szólít fel egy réges-régi zen mondás. Életünk spirituális zarándokút, melynek értelmét nem kívülről kapjuk; magunknak kell kikovácsolnunk. Sheldon Kopp ezen intelem aranyfonala mentén ver hidat az archaikus bölcsesség és a mai pszichoterápia felismerései között, Lao Cétől Carl Gustav Jungig. A pszichoterapeuta, napjaink szellemi tanítómestere, nem az igazság letéteményese; ő is csak egy másik, gondterhelt emberi lény. Hiú remény tőle várni a megváltást, hisz képtelenség, hogy valaki más oldja meg a mi problémáinkat. A terápiás páciens elbeszéli saját életének történetét, így tanul. És mi, olvasók? Ismét csak valakinek a tanítványai leszünk, vagy elkezdünk végre tanulni? Vajon képesek vagyunk-e ráismerni saját tükörképünk darabkáira az ősi kultúrák mítoszaiban, a világirodalom "nagy" elbeszéléseiben Gilgamestől Cervantesen át Hesséig, és a pszichoterápiás praxis "kis" történeteiben - mindazokban a narratívákban, amelyeket sokat próbált útikalauzunk a terepauta-páciens viszony mélyrétegeit elemezve tár elénk és kommentál ebben a bölcs, provokatív, kétségbeejtő, felemelő, de mindenekelőtt emberi, túlságosan is emberi könyvében? Sheldon Kopp (1929-1999) amerikai pszichoterapeuta, tanár. Kelet-Európából emigrált zsidó szülők gyermekeként, New Yorkban született. Klinikai szakpszichológusként dolgozott New Yersey-ben és Washingtonban, majd magánpraxist nyitott. Több mint egy tucat könyv szerzője. Legnagyobb sikerét jelen kötetével aratta, melyet számos nyelvre lefordítottak. Magyarul most jelenik meg először.
