Ahogy a mécses még egy utolsót lobban kialvása előtt, egy pillanatra szokatlanul erős fénnyel árasztva el a szobát, hogy azután mindent elborítson a sötétség, úgy lobban fel még utoljára Sri Ramana Maharsiban (1879-1950) India évezredes spiritualitásának pislogó lángja, hogy irányt mutasson azoknak, akik önmaguk ad infinitum meghaladására törnek. Miközben indiaiak, európaiak és amerikaiak kart karba öltve munkálkodnak a hiteles indiai szellemiség felhígitásán és eltorzításán és gyanus guruk százai toborozzák tanítványaikat szerte a Nyugat nagyvárosaiban, megnyugtató tudni, hogy az indiai szellemiség a XX. században is meghozta a maga gyümölcsét a Jádzsnyavalkják, Buddhák, Patandzsalik és Rámakrisnák méltó utódjának: Sri Ramana Maharsinak a személyében és életművében.
