Alkalmi versek

Dípávali

A következő két versszak a Dípávali (a fények ünnepe) valódi jelentését magyarázza el:

Az a nap, amikor Nárájana halálra zúzta
A naraka-egót a bölcsesség keresése során, kutatva,
Honnan ered a naraka-én, hogy a naraka-világot kormányozza,
Az a nap a Naraka-Csaturdasí fényfesztiválja.

Felkutatni és megsemmisíteni a bűnöst, a naraka-egót,
Melyet megront a gondolat, hogy az ember a naraka-alak,
A hamis test-lakás, és az igaz Önvalóként ragyogni,
Valójában ez a Dípávali.

(Prof. K. Szvámínáthan fordítása alapján)

Daksinámúrti csodája

Ki az ifjú guru a banjanafa alatt?
Aggok az őt felkereső tanítványok.
A gyönyörű tanító beszéde a csend,
S a tanítványok minden kételye eloszlik.

A csodálatos banjanafa alatt ragyog az ifjú guru,
Akit idős tanítványok keresnek fel.
A csend e tanító beszéde,
S kétségektől mentes a tanítványok elméje.

Az Önvaló

Ha az ember felismeri Szívében igaz természetét,
Akkor az a létezés-tudatosság-boldogság bősége
Kezdet és vég nélkül.

Megszabadulás

A vadász kezei közül elröppenő gerle,
Úgy mondják, az erdőből is elmenekül.
Amikor az „ént” üldöző vadász megszabadul,
Akkor az erdő otthonná zsugorodik.

Csend

Bhagaván egyik követője egy cikket írt róla, „Ahol a csend ihletett szentbeszéd” címmel. Amikor Bhagaván látta ezt, a következő verset írta:

A kegyelem állapota az a beszéd,
mely a csend szívéből kél.

Egy betű

E könyv minden betűje egyetlen,
elpusztíthatatlan betűvé adódik össze.
Elolvastad úgy, ahogy leírták.
Az egyetlen betű örökké ragyog
önmaga által a szív belsejében.
Ki is remélheti, hogy leírja azt?

Aludj ébrenlét közben

Mélyalvásban időzhetsz ébrenléted során
Azáltal, hogy kutatsz az Önvaló után.
Az álom és az ébrenlét állapotában
Keresd az Önvalót egyfolytában,
Míg az alvás tudatlansága
Azokat is át nem járja.

(Szádhu Arunácsala [A. W.
Chadwick] fordítása alapján)

A dnyání és a teste

Srí Bhagaván életének utolsó napjaiban írta a következőket:

Mint étkezés után banánlevelét,
Úgy hagyja hátra a látó a testét.

UGRÁS A KÖNYVHÖZ