Hívő legyen-e a jógi? - a vallásos hit kérdése a jógában.

Néha megkérdezik tőlem, hogy szükséges-e a jógagyakorlónak hinnie Istenben. A válaszom nagyon egyszerű:

„Ha nem hiszel Istenben, hiszel-e a saját létezésedben? Ha hiszel a saját létezésedben, ez azt jelenti, hogy fejleszteni akarod magad az életed jobbítása érdekében. Akkor tegyél így, és ez talán majd elvezet téged ahhoz, hogy meglásd a magasabb rendű fényt. Nincs szükséged tehát arra, hogy higgy Istenben, de hinned kell önmagadban.”

Hiszel önmagadban? Hiszel a saját létezésedben? Itt vagy, vagy nem? Hiszel abban, hogy létezel, vagy azt hiszed, hogy az életed álom csupán?

A létezésnek ez az alapvető tapasztalása azt kívánja tőled, hogy jobb emberként élj, mint amilyen most vagy. Ez a hit isteni szikrája. Minden más követni fogja ezt.

Óriási különbség van a reménykedés és a hit között. Talán elhiszem Krisztus szavait, de nem biztos, hogy követem őt. Amikor tuberkulózistól szenvedtem, és a jóga egészségessé tett, nem reméltem, hogy a jóga meg fog gyógyítani. Meggyógyított. Ez adott nekem hitet. A hit nem reménykedés. Több annál. Talán reménykedsz valamiben, és mégsem aszerint cselekszel; a hit azonban olyasvalami, amit megtapasztalsz. Nem hagyható figyelmen kívül. Ha figyelmen kívül hagyod, akkor az nem hit. A reménykedés objektív: elfogadod vagy elveted. De a hit szubjektív: nem elvethető.

Remélem, érted, mire utalok, amikor azt mondom, hogy az Istenben való reménykedés másodlagos. Létezésed ténye az elsődleges, nem? Élő példája vagy annak, hogy élsz. És mivel élsz, fejlődni akarsz. Jobb akarsz lenni, mint amilyen most vagy. Ez teszi lehetővé, hogy fejlődj.

Az, hogy létezel, maga a hit. Nem „reménykedsz” abban, hogy élsz. Létezésed alapvető tapasztalása a hit, hogy élsz. De miért élsz? Hogy jobb emberré válj. Máskülönben egyszerűen halj meg! Hadd lássam a halálod! Menj, és vesd magad az óceánba! Miért nem akarod belevetni magad? Mert élni akarsz. Miért? Ez az, amire választ kell találnod. Ez a hit.

UGRÁS A KÖNYVHÖZ