Kérdése van? Hívjon minket! +36706001905

Az élet új megvilágításban

Élet ég és föld között

Amikor űrkutatók kőzeteket hoznak a Földre a Holdról, és a tudósok tanulmányozzák ezeket, akkor a Természetet tanulmányozzák. Amikor kiszámoljuk a Nap felszínének hőmérsékletét, a Természet megfigyelésével foglalkozunk. Akár a bolygók természetét, akár a kozmikus Természetet tanulmányozzuk, az ugyanúgy a Természet. 

2016.09.29 11:45
Élet ég és föld között

Az efféle kutatás végtelenül izgalmas, mert a Természet roppant változatos. De nem csupán roppant változatos, hanem folytonos változásban is van, ezért mindig láthatunk valami újat. Mi is részei vagyunk a Természetnek, ezért állandóan változunk, s így mindig más nézőpontból tekintünk a Természetre. A folyamatos változás kicsiny darabjai vagyunk, akik a végtelen, folyamatos változásra tekintenek. Nem is csoda, hogy olyan izgalmas ez! Mi a legfontosabb, amit megtanulhatunk a Természettől? A benne rejlő és vele született törvények, amelyek által működik.

Mi, emberek a föld és az ég két valósága között élünk. A föld képviseli mindazt, ami gyakorlatias, anyagi, kézzelfogható és megtestesült. Ez a megismerhető világ: felfedezőutak és megfigyelés segítségével objektíve megismerhető. Mindannyian részesülünk ebben a világban és annak tudásanyagában, mégpedig a közös tapasztalat hatalmas tárháza révén. Egyetlen szó leírja mindezt: Természet, szanszkritul Prakriti. A Természet öt elemből áll, melyeket földként, vízként, tűzként, levegőként és térként jellemzünk (utóbbira korábban az éter szóval utaltak). Következésképpen és érthető módon a testet ugyanez az öt elem alkotja, s ezért használjuk a prakriti kifejezést a testre is.

Már évszázadokkal azelőtt, hogy Patandzsali megírta volna a Jóga-szútrákat, indiai jógik megpróbáltak kivenni valamilyen mintázatot a Természet látszólag kaotikus változásaiban.

A természeti jelenségek végtelen változatossága a káosz látszatát kelti, de, kérdezték ők, lehetséges, hogy a természet véget nem érő örvénylését kormányzó törvények szabályosak és felfoghatók? S ha fel tudjuk fogni működésük mikéntjét, nem lehetséges-e számunkra, hogy a káoszból a rendbe emelkedjünk? Minden játék értelmetlen, ha nem ismerjük a játékszabályokat. Ha viszont ismerjük, kiváló szórakozást nyújthatnak. Kaphatunk ugyan néhány rúgást, és elveszíthetünk egypár játszmát, de legalább részt veszünk a játékban. A jóga szerint a testünkkel és az énünkkel játszunk. Játék közben megtanulhatjuk a szabályokat, és ha megfigyeljük őket, sokkal nagyobb eséllyel leszünk sikeresek az életben s érjük el a megvilágosodást és a szabadságot.

Az emberiség tehát két lábbal áll a földön, mint a tádászanában (hegypózban), a feje pedig az égbe nyúlik. De mit is értünk égen? Nyilvánvalóan nem a Föld bioszférájára gondolok, vagy valami fizikailag létezőre, bármilyen messze legyen is. Azt is mondhattam volna, hogy lábunkkal a földön állunk, a fejünk pedig a mennyben van. Számos nyelvben nincs is két külön szó az égre és a mennyre. Utóbbi kifejezés hasznos, mivel olyasvalamire utal, ami nem fizikai. Ez a következő lehetőségeket nyitja meg:

a) hogy tökéletes; hiszen semmi, ami fizikai, nem lehet tökéletes, mert minden jelenség instabil;
b) hogy egyetemes, azaz Egy; a Természet viszont sok, amint az a változatosságából látható;
c) hogy mindenhol ott van, azaz mindenütt jelenvaló, hiszen mivel nem fizikai, nem korlátozza vagy határozza meg hely;
d) hogy a lehető legteljesebben valós vagy örök. A jógában a testről úgy tartjuk, hogy valódi szubsztancia alkotja, önmagunk megváltozását és a bennünk lévő mérhetetlen ég feltárulását pedig csit-ákásának, vagyis szó szerint a tér látásának nevezzük.
Minden, ami fizikai, folytonos változásban van, ezért a valósága nem állandó, nem örök. A Természet ebben az értelemben olyan, mint egy színész, aki csupán különböző szerepeket játszik. Sohasem veszi le a jelmezét, nem mossa le a sminkjét, és nem megy haza, hanem az egyik szerepét csupán egy másikra cseréli, örökkön örökké. Sohasem tudjuk tehát teljesen, hányadán állunk a Természettel, különösen mivel magunk is részei vagyunk.

A nem fizikai Valóságnak azonban, bármilyen nehéz is felfognunk, meg kell hogy legyen az az előnye, hogy örök, mindig ugyanaz.

UGRÁS A KÖNYVHÖZ