Kérdése van? Hívjon minket! +36706001905

Srí Ramana Maharsi összes művei

Ki vagyok én?

A  Ki vagyok én? (Nán jár?) ugyanakkor íródott, amikor az Ön-kutatás, Sivaprakásam Pillai, egy korai követő kérdéseire írt válaszokként. Sivaprakásam Pillai később sorba rendezte, átdolgozta a kérdéseket és a válaszokat, majd megmutatta Bhagavánnak, aki jóváhagyta a művet, amit azután ki is adtak.

2019.10.28 16:09
Ki vagyok én?

Később a szöveget egybefüggő tanulmánnyá változtatták, de jelen kiadásunkban megőriztük a kérdés-felelet formát.1

* * *

Mivel minden élőlény (dzsíva) állandó, szenvedéstől mentes boldogságra vágyik, mivel az elsődleges szeretet (parama prijam) mindenkiben kizárólag önmagára irányul, s mivel ez a szeretet csak arrafelé fordul, amerre boldogságot talál, ahhoz, hogy az ember elérje ezt a boldogságot — amely tulajdonképpeni természetét alkotja, s amely az elme működésétől mentes mélyalvás állapotában naponta megtapasztalható —, meg kell ismernie saját valóját. Ennek alapvető eszköze (mukhja szádhana) egyedül a „Ki vagyok én?” kérdésén alapuló kutatás (dnyána vicsára).

1. Ki vagyok én?

- Nem én vagyok a hét alkotóelemből (dhátu) álló durva- [anyagi] test; nem én vagyok az öt megismerő képesség, nevezetesen a hallás, a tapintás, a látás, az ízlelés és a szaglás képessége, amelyek a nekik megfelelő tárgyakat, vagyis a hangot, a tapintást, a színt, az ízt és az illatot érzékelik; nem én vagyok az öt akarati képesség, nevezetesen a beszéd, a helyváltoztatás, a fogás, az ürítés és a nemzés képessége, amelyek a nekik megfelelő funkciókkal, vagyis a beszéd, a helyváltoztatás, a fogás, az ürítés és a gyönyörérzés funkcióival rendelkeznek; nem én vagyok az öt életszél, vagyis a prána és a többi, amelyek a belégzésnek és a többi négy lélegzési funkciónak felelnek meg; de nem én vagyok a gondolkozó elme sem; s ugyanígy nem vagyok azonos a [mélyalvásban megvalósuló] tudatlansággal sem, amely mit sem tud a [mentális] objektumokról, amelynek nincsenek funkciói, s amely a tárgyaknak csupán visszamaradó benyomásait (vászana) hordozza.

2. Ha ezek közül egyikkel sem vagyok azonos, akkor ki vagyok én?

- Miután a fent említett azonosítások mindegyikét a „sem ez [nem vagyok]”, „sem az [nem vagyok]” válaszokkal elutasítottuk, egyedül maga a tudatosság marad: az, hogy vagyok.

3. Mi voltaképpen a tudatosság?

- A tudatosság [egyszerre] lét, tudat és üdvösség.

UGRÁS A KÖNYVHÖZ

4. Mikor éri el az ember az Önvaló megvalósítását?

- Akkor éri el az Önvaló megvalósítását, vagyis [magát] a Látót, ha eltávolítja a világot, vagyis a látottat.

5. Az Önvaló megvalósítása [ezek szerint] nem mehet végbe mindaddig, amíg a világ jelen van?

- Nem mehet végbe.

Ramana

6. Miért?

- A látó és a látott tárgy viszonyát a kötél és a kígyó hasonlata világítja meg. Ahogy az ember a kötéldarabot csak akkor ismeri fel kötéldarabként, ha többé nem vetíti ki rá a kígyó hamis képzetét, éppúgy az Önvaló megvalósítására is csak akkor nyílik lehetősége, ha felszámolja a világ valóságába vetett hitét.

7. Mikor mondhatja azt az ember, hogy sikerült eltávolítania a világot, vagyis a látás tárgyát?

- A világ akkor tűnik el, ha az összes megismerés és az összes cselekvés forrásául szolgáló elme lecsillapodik.

UGRÁS A KÖNYVHÖZ

1A fordítás forrása: The Collected Works of Ramana Maharshi (Sri Ramanasramam, Tiruvannamalai, 1996), pp. 39—50, valamint Sri Sadhu Om: The Path of Sri Ramana I. The Jnana Aspect of the Teaching (Sri Ramana Kshetra, Tiruvannamalai, 1997), pp. 148—158. A szöveg a magyar kiadás (in: A nyílegyenes ösvény. Ramana Maharsi tanításai. Stella Maris, Budapest, 1998) revideált változata.