Richard Rohr 1943-ban született Kansas államban német gyökerű, katolikus családból. Már kisgyermek korában egy távoli (Cincinnati, Ohio állam) ferences rendi iskolába küldték szülei. Fiatal káplánként egy indián rezervátumban dolgozott Új-Mexikóban. 1971-ben, akarata ellenére, egy egyházi gimnáziumba rendelték Cincinnatiba hitoktatónak.
Ekkoriban jutott csúcspontjára a Jézus-népe mozgalom, s ekkor kezdett a katolikus egyházon belül is futótűzként terjedni a karizmatikus mozgalom. Egyfajta felébredési mozgalom söpört végig az Egyesült Államok egész területén. A fiatalok látványos megtéréseket éltek át. Azok a rég letűnt, bibliai lelki tapasztalások és lelki adományok, amelyek addig legfeljebb csak az egyház perifériáján, szektás mozgalmakban éltek, most az amerikai nagyegyházak magközösségeiben is általánosan elterjedtek.
Richard Rohr ebben az időben tizennyolc éves középiskolások számára tartott hétvégi szemináriumokat.
Az egyik ilyen szemináriumon erős vallási élmény tört elő a fiatalemberekből. Ettől kezdve ők rendszeresen összejártak a fiatal szerzetes tanárral kötetlen ima-istentiszteletekre. Eme összejövetelek résztvevőinek száma alig egy éven belül ezer fő fölé növekedett, s végül egy sportcsarnokot kellett kibérelni ezen alkalmakra. A fiatal atya hamar átlátta az effajta nagy létszámú „elragadtatott” rendezvényekben rejlő veszélyeket. Egy kisebb, a vallásos élményeknél többet akaró csoport számára aktuálissá vált az „együttélés” témája. Egymással is ki akarták próbálni azt, milyen hatással van a kereszténység, ha azt a mindennapokra is átültetik.
A kísérletre Cincinnati iparvárosának egyik lecsúszott negyedében, a Procter & Gamble mosópor-mamutvállat gyártelepeitől nem messze, került sor. A fiatalok nem kolostort akartak alapítani, hanem a nagyvárosi élet kihívásaival szemben kívántak új életstílust felmutatni. Először is lakóközösségek alakultak, melyekben fiatalemberek és lányok éltek együtt. Az amerikai katolikus ízlés számára a hetvenes évek elején már ez is sokkoló volt. Amikor a magát „Új-Jeruzsálem”-nek nevező csoport egy laikusokból álló irányító szervezetet is fölépített, amelyben a nők és a férfiak egyenrangúként vettek részt, a magját tekintve konzervatív beállítottságú karizmatikus mozgalom egyre inkább elfordult Richard Rohrtól. Az addig sztárprédikátornak tekintett szónokot többé nem hívták meg. Hamarosan olyan hírek kezdtek terjengeni, hogy az Új-Jeruzsálem közösség liberális és humanisztikus beállítottságú. A közösség növekedésnek indult, és középkorú hozzátartozók is csatlakoztak hozzá. Sok házasság született. S a tagok újra meg újra éltek azzal a szabadsággal, hogy a közösségi szerkezetet a mindig változó viszonyokhoz igazítsák. Maga Richard Rohr visszavonult a vezetésből, hogy teret engedjen a laikusoknak. Végül már csak „jelképes főnök” volt, valóságos döntési jogkör nélkül. Az Új-Jeruzsálem közösség ma több mint kétszáz felnőttből, és csaknem ugyanennyi gyermekből áll.
A konvenciókat átlépő atyát egyre több meghívással bombázták az Egyesült Államok legkülönbözőbb területeiről, majd végül az egész világról. Mindenki arra kérte, hogy tartson előadásokat és szemináriumokat „saját témáiról”. Témái pedig a következők voltak: Az egyház megújulása a második vatikáni zsinat szellemében, a kis családok betagozódása egy kapcsolatokban megélt nagyobb közösségbe, az agresszióval és a szexualitással való bánásmód, a lelki élet és az ima, valamint – egyre növekvő mértékben – a keresztények felelőssége a szegényekért és a békéért. A hetvenes évek végén az Új-Jeruzsálem közösség hat további közösséggel együtt (öt ezek közül protestáns volt) megalapította a „közösségek közössége” (Community of Communities) nevű szervezetet. […]
1985 tavaszán Richard Rohr visszavonult a közösség életéből, hogy egy ún. sabbat-évet tartson. Négy hetet töltött teljes visszavonultságban a trappista rendi Gecsemáné-kolostorban, Kentucky államban, a nagy amerikai misztikus, Thomas Merton gondolatainak tanulmányozásával.
1987 óta Új-Mexikó állambeli Albuquerque-ban működő ferences kolostorban él, az „Akció és elmélyülés” (Center for Action and Contemplation) keresztény központ vezetője. 2000-ben rákbetegséget diagnosztizáltak nála, amelyből a néhány hónapnyi életesélyt jósoló orvosi prognózisok ellenére felgyógyult. Lelki gyakorlatokat, kurzusokat vezet, előadásokat tart, könyvei az Egyesült Államokban és Európában egyaránt népszerűek. Sokat utazik, 2001-ben hazánkban is járt, látogatása és útmutatásai komoly támogatást jelentettek a magyar Férfisátor közösségek számára.
