Amikor a magányra gondolunk vagy arról olvasunk, akkor valami lehangoló,dolog képe jelenik meg előttük. Ez a könyv nem szomorú, hanem felemelő: élettel, hittel, élő dinamizmussal, reménnyel és alázatos szeretettel van teli. Magányról olvasunk, de ez nem elkeserít, hanem felemel, nem bezár, hanem megnyit bennünket, mert a hat remek interjúalany lelke és leírt gondolatai teli vannak emelkedett gondolatokkal, finom érzésekkel, lelki tisztasággal és őszinte hitelességgel.
Választ és útmutatót kapunk arra a kérdésre is, hogy kell-e menekülni és félni a magánytól? Nem lehet hasznunkra olykor a magányosan eltöltött idő, ami belső növekedésünket szolgálja? Hiszen létezik termékeny magány is, amely alkalmat nyújt az írás, alkotás, elmélkedés elmélyült lehetőségeire. Ez lehet a lélek alkotóidőszaka, akár a csodák időszaka is. A könyvben olyan példákat, útmutatókat, leírt saját élményeket és átélt nehézségeket olvashatunk, amelyek felhívják figyelmünket arra, hogy a magányban hatalmas kincs és lehetőség rejlik, melynek értékét fel kell tudnunk ismerni!
Ez a könyv élni tanít bennünket, mindenféle életállapotban: akár egyedül, akár magányban, akár magányosan járjuk életutunkat.
/Részletek az előszóból/
