Gutei szerzetes egyetlen ujja - a megújuló élet titka

Ez meglehetősen nehéz, és nagyon fájdalmas, mert napról napra tenned kell valamit ebben a helyzetben, amelyben úgy érzed, képtelen vagy megmozdulni.  Felkelsz reggel, amikor fel kell kelned, megmosod az arcod, amikor meg kell mosnod, reggelizel, még ha nincs is kedved hozzá, munkába mész, és gondoskodsz az életedről. Ilyen a csak jövés, csak menés, se nem jövés, se nem menés. Ilyen a megújuló életed.

Ilyen volt, amikor Gutei zen mester mindig csak felmutatta az ujját, valahányszor kérdést intéztek hozzá.
Amikor Gutei mélyen a hegyek között gyakorolt, felkereste őt egy buddhista szerzetesnő, és így szólt:
– Mondj nekem egy igaz szót.
Gutei azonban nem tudott mit felelni, ezért a szerzetesnő indulni készült a kunyhóból. Mivel már besötétedett, Gutei marasztalni kezdte:
– Későre jár, miért nem maradsz itt ma éjszakára?
– Mondj akár csak egyetlen igaz szót, és itt maradok nálad!
Gutei semmit sem tudott mondani, így a látogató elment. Ő kétségbe esett ezen, és igencsak elszégyellte magát. Úgy döntött, hogy elhagyja kunyhóját, elmegy a tanítójához, és keményebb gyakorlásba kezd. Az indulása előtti napon álmot látott, amelyben valaki a tudtára adta, hogy egy nagy zen mester fog ellátogatni hozzá, és azt tanácsolta, hogy maradjon a kunyhójában. Így hát reggel nem indult útnak, és Tenrjú, a nagy zen mester valóban meg is látogatta őt. A tanítása abból állt, hogy mindig csak felmutatta az ujját, és Guteire ez olyan nagy hatással volt, hogy Tenrjú tanítványa lett.

Guteinek tetszett, hogy tanítója, akármilyen kérdést is tettek fel neki, válaszképpen mindig felmutatta az ujját. Tenrjú azonban tudta, hogy Gutei ujjmutogatása csak utánzat. A műanyag virágokhoz hasonlatosan csak egy műanyag ujj. Ám Gutei nagyon büszkének érezte magát, valahányszor csak felmutathatta az ujját. Egy napon, amikor azt kérdezte tőle az egyik szerzetes, hogy mi a buddhatermészet, Gutei szokása szerint felmutatta az ujját. Tanítója azonban, mikor ezt észrevette, egy mozdulattal levágta Gutei ujját, aki ordítva menekült el a helyszínről. Ekkor a háta mögött felcsattant tanítója hívó szava: „Gutei!” Gutei megfordult, s Tenrjú mester felmutatta neki az ujját. Guteit e pillanatban velejéig átjárta a felismerés, mert az az egy ujj nem utánzat volt. Gutei fájdalmának kellős közepén Tenrjú egy valódi ujjat mutatott, és az behatolt Gutei szívébe. E megvilágosodott állapotban ezt mondta:
– [Mostantól] ezt az egy ujjat örökké használhatom!

Ez Gutei története.

UGRÁS A KÖNYVHÖZ

Az egy ujj a való életet jelenti. Az élet, a halál, a betegség vagy a kétségbeesés „egy ujja” a legkevésbé sem utánzat. Az egy ujj állandó eltűnésben, állandó vészhelyzetben van. Nincs mentség, és nincs kifogás. Másrészről viszont nem elég csak úgy ott lenned, hanem napról napra tenned is kell valamit. Muszájból tenni pedig elég nehéz. Ha olyasvalamit teszel, amit szeretsz, az könnyedén megy, de ha kényszerből kell megtenned valamit, az nagyon nehéz.

Amikor valóban „csak jössz és mész”, az egy ujj valódi egy ujjá válik, és megújul. [Tulajdonképpen] maga az élet újul meg. Betegségben, kétségbeesésben, nehéz vagy könnyű munkában és bármiben – ami akár örömteli, akár nem – állandóan meg kell újulnod. Megújulni annyi, mint teljességgel megemészteni az életed. Ezt jelenti az egy ujj.