Kérdése van? Hívjon minket! +36706001905

A kettősség nélküli tudás lámpása

Mi lehet az elmélkedés oka?

"Elmélkedésnek azt hívjuk, ha a gondolkodást ki­fi­nomult következtetéssel mindig a – jelenleg közve­tet­ten ismert – kettősség nélküli Ön­valóra irányítjuk."

2016.05.29 16:12
Mi lehet az elmélkedés oka?

Tanítvány:  Mester, miután hallottam tanításodat az Ön­való természetéről, az világossá vált számomra, de ez a tudás közvetett maradt. Légy kegyes, és taníts engem az elmélkedésről, melynek gyakorlásával eloszlik a tudatlanság sötétsége, mely most eltakarja előlem az Ön­valót, és elnyerhetem a közvetlen tapasztalatot.

Mester: Elmélkedésnek azt hívjuk, ha a gondolkodást ki­fi­nomult következtetéssel mindig a – jelenleg közve­tet­ten ismert – kettősség nélküli Ön­valóra irányítjuk.

Tanítvány: Kérlek, magyarázd el az elmélkedés okát, természetét, hatását, határát és gyümölcsét!

Mester: Oka a valós megkülönböztetése a valótlantól. Ter­mé­­szete a kettősség nélküli Ön­való igazságának kutatása. Hatása a tudatlanság azon elfátyolozó aspek­tu­sá­nak eltávolítása, melynek hatására az ember azt mondja, hogy „az Ön­való nem ragyog”. A határa ennek az elfátyolozásnak az újra fel nem bukkanása. A gyümölcse pedig a közvetlen tapasztalás. Így mondják a bölcsek.

Tanítvány:  Miért a megkülönböztetést jelölik meg az okának?

Mester: Csak az alkalmas arra, hogy a kutatás révén keresse a tapasztalásból eredő közvetlen tudást, aki a valós és a valótlan megkülönböztetésével elérte a közvetett tudást. Más nem járhat sikerrel a keresésben.

Tanítvány:   Miért nem a megszabadulás utáni vágy az elmélkedés oka?

Mester:  A megszabadulás utáni puszta vágyakozás nem teheti alkalmassá az embert az Ön­való kutatására. Sravana nélkül az ember még közvetett tudásra sem tehet szert. Akkor hogyan érhetne el sikert az Ön­való kutatásában? Csak az Ön­való természetének megismerése után kezdhet valaki Annak keresésébe. Ha tudatlan valódi természetét illetően, akkor hogyan tanulmányozhatná az Ön­valót? Az egyszerű vágy a megszabadulásra nem elegendő.

Tanítávny: Vágyakozása nem vezetheti az embert a kutatáshoz? Ennek a vágynak a felbukkanásával hallani kezd az Ön­való természetéről, és közvetett tudást szerez, melynek alkalmassá kell tennie a kutatás megkezdésére.

Mester:  Ez egyet jelent azzal, hogy azt mondjuk, a kereső rendelkezik a megkülönböztetés képességével. Nemcsak vágyik a megszabadulásra, hanem értelmével képes is a megkülönböztetésre. A sravanával együtt jár az, hogy az értelmével meg tudja különböztetni a valóst a valótlantól vagy az Ön­valót a nem-Ön­valótól. Ezt hívjuk közvetett tudásnak. A sásztrák szerint csak aki rendelkezik a közvetett tudással, az tudja megkülönböztetni a valóst vagy az Ön­valót a valótlantól vagy a nem-Ön­valótól, és az alkalmas az Ön­való kutatására. Tehát a megkülönböztetés a kutatás elengedhetetlen feltétele.

Tanítávny:  Még ha a megszabadulás iránti vágy nem is jellemző (visésa) oka az elmélkedésnek, attól még a vágytalanság vagy a nyugalom az lehet?

Mester: Ezek mind csak általános segítségek az elmélkedéshez, de nem a jellemző okai. A vágytalan és nyugodt ember nem feltétlenül rendelkezik közvetett tudással az Ön­valóról, tehát nem alkalmas az Ön­való kutatására. Vannak vezekelést végző emberek, akik vágytalanok és nyugodtak, de nem vágynak a megszabadulásra. Nem hallottak semmit az Ön­való természetéről, mivel nem vágynak a megszabadulásra.

UGRÁS A KÖNYVHÖZ