A süket lány esete

Azt válaszoltam:

– Mit tehetnék? A gyermek süket. De azért meg fogom próbálni, és ha sikerül, meglátjátok, hogy a lányotok hamarosan elkel.

Szóval elvállaltam az esetet, és bíztam abban, hogy Isten megsegít a gyógyításban.

Mielőtt elvállaltam ezt az esetet, a szülők elvitték a lányt egy fül-orr-gégészhez, aki megállapította: „Azonnal operálni kell, mert nyolcvan százalékos elzáródás jött létre. Ha egy hónapot késlekedünk, a fül teljesen elzáródik, és többé semmi esély sem lesz.” A szülők a tanítványaim voltak, és megkérdeztem tőlük, miért nem mondták el a problémát korábban, amikor az egész elkezdődött. Azt válaszolták, azért, mert úgy gondolták, a jóga itt bizonyára nem segít. Akkor azt feleltem: „Nos, rendben. Van nekem egy másik tanítványom, aki fül-orr-gégész Bombayben. Elküldöm hozzá a lányotokat kivizsgálásra, hogy tisztán lássak.” A tanítványom megvizsgálta a lányt, és azt mondta: „Az operációra valóban szükség van, de ha Iyengar úr foglalkozik vele, akkor várhatok három hónapot. Ha tud valamit tenni három hónap alatt, akkor nem operáljuk meg, de ha nem, akkor további késlekedés nélkül azonnal meg kell műteni.”

Ilyen előzmények után kezdtem el foglalkozni a lánnyal, aki három hónap után ismét elment a kivizsgálásra, ahol az orvosok alapvető javulást állapítottak meg. Olyasmi ez, amit az orvostudomány nem tud elhinni. Még a lányom, Gítá is meglepődött, amikor elvállaltam az esetet: „Mit fogsz neki tanítani, ha egyszer a probléma mélyen a fülében van?”

Kezeltem már fülsarjadzást és fülviszketegséget, mégpedig eredménnyel. Természetesen ez az eset kicsit nehezebb volt, de elfogadtam a kihívást, és elkezdtem dolgozni vele. Amikor fejen állunk, vagy más fordított pózt hajtunk végre, a legtöbbünknél a füllyuk, amely normális állapotban kör alakú, ovális alakot vesz fel. Ha oválissá válik, akkor a fejenállás rossz. Már ebből az egyetlen példából is megértheted, milyen figyelmesnek kell lenned a tanítás során. Amikor a lány tádászánában állt, én a fülébe helyeztem az ujjam, és megfigyeltem, hogy milyen mélységig hatol be. Azután megnéztem mindezt fejenállásban is – ahol a fülbe helyezett ujjnak mélyebbre kellene mennie, mint tádászánában. Ha ez így van, akkor a fejállás helyes fejállás, és a lányt teljesen nyugodt és passzív állapotba hozza, ami által a fülben lévő zárlat eltűnhet, és a hallása javul. Dolgoztam vele más, nehezebb helyzetekben is, de számításba vettem, hogy mivel a lány nagyon vékony és nagyon magas, a halászana és a szarvángászana nem segíthet. A fülei kezdtek megnyílni, ám a vezérfonalat az adta a kezembe, hogy erről az érzéséről saját maga számolt be. Ezen a nyomon haladva nagyon sokat tanultam számos ászanáról. Három hónappal később elment az orvoshoz, aki meglepődve nyugtázta, hogy a bal fül teljesen, a jobb fül pedig a korábbinál tíz százalékkal jobban kinyílt. A szülők, látva lányuk jobbulását, nekem szegezték a kérdést:

– Most, hogy a lányunk jobban lett, folytassuk-e még a kezelést?

Erre azt válaszoltam:

– Miért ne javítsunk még tíz százalékot? Az én feladatom az, hogy a férjhez menésig javítsunk a hallásán, hogy amikor már házas lesz, hallhassa a férje hangját. A többi már nem az én felelősségem!

Ezt követően egy tanítási napon a bombayi specialista eljött az órámra. Az óra közben behelyeztem az ujjam a fülébe, és közöltem vele, hogy a jobb fülére nem hall tökéletesen. Ő csodálkozva tudakolta, hogy honnan tudom. Hát ezt hívom én művészetnek. Meg kell tanulnod, hogyan helyezd az ujjadat a fülbe. A fül nagyon finom szerkezet. Akkor ott helyben megigazítottam a specialista fülét, aki rögtön jelezte is, hogy jobban hall. Az óra után így szólt hozzám: „Iyengar úr, azt a lányt nem a jóga gyógyította meg, hanem maga!” A lány füle most negyven százalékban nyitott. Már a telefont is meghallja. Bárkivel tud beszélgetni. Mondtam is a szüleinek: „Adjátok férjhez, de hamar!”

B. K. S. Iyengar

UGRÁS A KÖNYVHÖZ