A kosár üres.
Vásárláshoz kattintson ide!
Beszélgetések Srí Ramana Maharsival
Félreértett lemondás
"A vágytalanság (vairágja) csak a bölcsek számára lehetséges. Az átlagemberek azonban gyakran rosszul használják a kifejezést. Például valakinek az a szava járása, hogy „elhatároztam, hogy nem járok moziba”, és ezt vairágjának nevezi. A szavak és régi mondások efféle félreértelmezése nem ritka jelenség."
Azt is gyakran halljuk: „Ha kutyát látunk, követ nem látunk. Ha követ látunk, kutyát nem látunk.” Rendszerint azt értik ezen, hogy az ember nem talál egy darab követ, amit egy kóbor kutyához vághatna. Ennek a közmondásnak azonban sokkal mélyebb a jelentése, amely a következő történeten alapul.
Egy gazdag ember gondosan őrizte a házát. Egy bősz kutya is oda volt láncolva az egyik kapuoszlophoz. A kutya és a lánc azonban nagyon ügyes műalkotás volt: kőbe volt vésve ugyanis, de egészen életszerűnek tűnt. Egyszer egy arra haladó járókelő annyira megijedt a fenevad látványától, hogy megütötte magát, amikor el akart ugrani előle. Egy kedves szomszéd megsajnálta, és megmutatta neki, hogy nem élő kutyáról van szó. Amikor ugyanez az illető legközelebb arra járt, megcsodálta a szobrász mesterségbeli tudását, és elfeledkezett korábbi tapasztalatáról. Amikor tehát kutyának vélte, akkor nem látta a követ, amelyből faragták; amikor pedig szobornak találta, akkor nem látott semmiféle kutyát, amely veszélyt jelentett volna rá. Innen ered a közmondás.
Hasonlítsuk össze egy másik mondással: „Az elefánt elrejti a fát, a fa elrejti az elefántot.” Itt pedig faelefántról van szó.
566. beszélgetés részlet