Hogyan lehet felismerni az Önvalót?
Egy húszéves fiatalember megkérdezte, hogyan lehet felismerni az Önvalót. Csendben leült, és több mint egy órát várt, majd indulni készült.
Ekkor hangzott el a kérdése: Hogyan lehet felismerni az Önvalót?

Maharsi: Kinek az Önvalóját? Ezt kutassa és fedezze fel!
K.: Ki vagyok én?
M.: Találja meg saját maga!
K.: Nem tudom.
M.: Gondolkodjon! Ki az, aki azt mondja: „Nem tudom”? Mi az, amit nem tud? Ebben az állításban ki az az én?
K.: Valaki énbennem.
M.: Ki az a valaki? És kiben?
K.: Talán valamiféle erő.
M.: Azt keresse meg!
K.: Hogyan lehet felismerni a Brahmant?
M.: Amíg nem ismeri az Önvalót, miért akarná megismerni a Brahmant?
K.: A sásztrák szerint a Brahman mindent áthat, engem is.
M.: Találja meg az „ént” az „engemben”, azután lesz majd elég ideje a Brahmanról gondolkodni!
K.: Miért születtem?
M.: Ki született? A válasz minden kérdésedre ugyanaz…
K.: Akkor tehát ki vagyok én?
M. (mosolyogva): Azért jött, hogy levizsgáztasson, és kérdéseket tegyen fel nekem? Önnek kell megmondania, hogy ki valójában!
K.: Mélyalvásban a lélek elhagyja a testet, és valahol másutt időzik. Amikor újra belép a testbe, akkor felébredek. Ez így van?
M.: Mi az, ami elhagyja a testet?
K.: Talán az az erő.
M.: Találja meg azt az erőt!
K.: A test öt elemből áll. Mik ezek az elemek?
M.: Ha nem ismeri az Önvalót, miért akarná megismerni az elemeket?
A fiatalember egy darabig ült, majd engedélyt kért a távozásra. A Mester később megjegyezte: „Rendben van. Menni fog ez.”
(56. beszélgetés részlet)