A kosár üres.
Vásárláshoz kattintson ide!
Klasszikus Upanisadok I-II.
"– Uram, ha ez az egész Föld minden bőségével együtt az enyém volna, vajon ezáltal elérném a halhatatlanságot? – kérdezte Maitréjí.
– Nem érnéd el. Az életed csupán olyan lenne, mint a többi gazdag emberé..."
"...ahol kettősség van, ott az egyik szagolja a másikat, az egyik látja a másikat, az egyik hallja a másikat, az egyik megszólítja a másikat, egyik gondol a másikra, az egyik megismeri a másikat..."
Pradzsápati ivadékai kétfélék: istenek és démonok. Valójában az istenek voltak a fiatalabbak és a démonok az idősebbek. Mivel a démonokkal e világokért vetélkedtek, az istenek azt mondták magukban: „Gyerünk, győzzük le a démonokat az áldozati szertartáson a főénekkel!”
„Az Önmaga mentes a bűntől, mentes az öregedéstől, mentes a haláltól, mentes a szomorúságtól, mentes az éhségtől és a szomjúságtól, vágyai igazak, szándékai igazak; őt kell keresned, őt kell megismerned..."
- Fehérfényes, kedvesem, menj el tanulni, mert a mi nemzetségünkben nem lehetnek tudatlan, csak születés általi papok!...
Első szakasz - 1. Kezdetben ez az egész mindenség bizony az átman volt, az egyetlenegy. Semmi más nem pislogott. Az átman így gondolkodott: – Megteremtem hát a világokat!